Ötcsillagos luxus a Níluson (első rész)

Radamis II. az ötcsillagos luxus
2015-08-05 22:43

A becsekkolásnál még nem látszott, de a repülőn már feltűnt, hogy kevés magyar van az Egyptair fedélzetén. Nyílván charter járatokkal megy a többség Hurghadára, gondoltuk, és nem is foglalkoztunk vele többet. Jó hátszelünk volt, korábban is indultunk negyed órával, ezért jóval a menetrend előtt érkeztünk, de az Insight Tours helyi idegenvezetője már várt ránk és magyarul köszönt! Már egy éve tanulja nyelvünket, örült, hogy gyakorolhatott.

Még a repülőtéren vettünk egy SIM kártyát 3 GB internettel 40 fontért, ami nincs 1600 forint. (Nálunk 3000, csak az összehasonlítás miatt…) Mindenhol tökéletesen, nagy sebességgel működött.

A szállodában találkoztunk Karimmal, aki az egy hét alatt állandó kísérőnk volt. Ő is helyi lakos, de tökéletesen beszél magyarul. Kairóban kezdte a nyelvtanulást, úgy gondolta, egy ritka nyelvvel jobban lehet boldogulni és milyen igaza lett! Merthogy Kairóban kevés a turista, és az angol, francia, német nyelvű idegenvezetők munka nélkül vannak. - Az Arab Tavasz betett nekünk - mondta. - A média csak a rossz híreket közvetíti, a külföldiek félnek és nem jönnek Kairóba. Pedig már régen helyreállt a rend, tökéletes a biztonság, de a jó hír nem hír, ezért erről nem tudnak a turisták.

Kihagyhatatlan programok

Másnap, korai reggeli után, kezdődött a szokásos kairói program. Gizai piramisok, Völgytemplom, Szfinx.

Gízai piramisok néven három piramist értünk:az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait, amelyeket ma inkább a fáraók görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – ismerünk. Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.

A gízai nagy piramis a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt csoda az ókori világ hét csodája közül. Hufu uralkodása i. e. 2590 és 2540 között kezdődött, regnálási ideje 23 év körül lehetett A nagy piramis az egyiptológia egyhangú álláspontja alapján az uralkodó temetkezési helyéül épült. A kiterjedt sírmezők és csatlakozó kultikus építmények a piramiskörzetet halotti várossá teszik.

Hufu piramisa a kínai nagy fal mellett a legnagyobb ismert ókori építmény. Az egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében, a ma már Kairó elővárosának számító Gíza városa mellett áll, és a Föld egyik legismertebb turistalátványossága.

A piramisok őrzője

Hasonlóan híres a Nagy Szfinx is. Ez a Föld egyik legnagyobb, és egyben az egyik legrégebbi szobra. Oroszlántestű és emberfejű lényt ábrázol, ezzel minden későbbi ilyen alak (szfinx) prototípusa. Hozzávetőleg az i. e. 26. században készült, egy időben az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának gízai piramisaival. 4500 éve áll a Nílus völgyének szélén, és mintegy jelképesen őrzi a piramisokat. Története során többször eltemette a homok, kiásták már az Újbirodalom korában, majd a szaiszi időszakban, az újkorban pedig Napóleon egyiptomi hadjárata idején is csak a fej állt ki a homokból. Ma teljes méretében látható, a tetejétől a sziklaágyig megtisztították, ennek azonban az az ára, hogy a sivatagi szél újra erősen koptatja. A nagy szfinx ma veszélyeztetett műemlék.

Az arabok Abu'l Hól néven ismerik, ami azt jelenti: A rettenet atyja. A szfinx teljes hossza 72,55 méter, ebből az orra helyétől – mivel az orr hiányzik – a test végéig 57,3 méter jut, a többi az előrenyújtott mellső láb. 20,22 méter magas, testét két kőfejtés között fennmaradó szálkőzetből alakították, amelyhez kiegészítő tartozékokat építettek, ilyenek a mellső és hátsó lábainak egyes részei. A gigantikus méretű arc 4,1 méter széles, 5 méter magas, a fül 1,37, a – ma már hiányzó – orr 1,71 méteres volt.

Sok útikönyv szerint Napóleon katonái az orra célozva gyakorolták a lövészetet, de ez aligha igaz – tudtuk meg Karimtól. Napóleon nagyon tisztelte és óvta az egyiptomi emlékeket, úgyhogy ezt nem engedte volna. Valószínűleg az ókeresztények műve a rombolás, akik bálványoknak tartották az egyiptomi szobrokat és sokat megrongáltak, főleg az arcukon.

A völgytemplom a piramiskörzet legkeletebbre eső és legalacsonyabban fekvő építménye, amely a Nílus árterének szélére épült. Rekonstruálható volt, hogy a völgytemplomhoz kikötő is tartozott, amihez a feltételezések szerint hajózható csatorna is vezetett. A völgytemplom rakpartja képezte a piramiskörzet bejáratát, innen egy előcsarnokon keresztül nyitott udvarra vezetett az út, amelynek nyugati oldalán a halotti temploméhoz hasonló áldozóhely és szentély állt. Ezen kívül tároló helyiségeket is kialakítottak az épületben, és biztosították a tető megközelíthetőségét is – ez arra mutat, hogy egyes rítusokat a templom tetején, a nap fényénél kellett elvégezni.

A völgytemplom szerepe nem teljesen tisztázott. Összekapcsolják a mumifikálással is, miszerint a mumifikálósátor kőből épített jelképe, vagy éppen a művelet tényleges helye. Az uralkodó halála után a völgytemplom lehetett a halotti kultusz tényleges helyszíne, míg a halotti templom csak a piramiskörzet papjai számára lehetett fenntartva.

Egyiptomi Múzeum

Ha Kairóban járunk bűn kihagyni az Egyiptomi Régiségek Múzeumát, melyet gyakran csak Egyiptomi Múzeum néven említenek A Tahrír téren áll, és legendás lazac színű épülete rejti a világ leggazdagabb egyiptológiai gyűjteményét. Jelenleg kb.150 000 tárgy van kiállítva, és több százezret őriznek az alagsori raktárakban.

Az Egyiptomi Régészeti Hatóságot az egyiptomi kormány 1835-ben hozta létre, hogy meggátolja a lelőhelyek kifosztását és megőrizze a leleteket. A múzeumot 1858-ban nyitották meg Auguste Mariette francia régész gyűjteményével. A múzeum 1880-tól Iszmáil pasa gízai házában működött, majd 1900-ban jelenlegi helyére, a Tahrír téri neoklasszikus épületbe költözött, Kairó belvárosába.

A gyűjtemény fénypontjának Tutanhamon kincseit tartják, melyek egy különteremben vannak kiállítva. A fiatal fáraó kifosztatlanul fennmaradt sírját Howard Carter fedezte fel 1922-ben a Királyok völgyében.

A 2011-es forradalom idején, amikor a mellette álló pártszékházat felgyújtották a tüntetők, civilek védték a múzeumot a fosztogatástól. Ennek ellenére a tüntetők két múmiát elpusztítottak. Több műtárgyat rongálás ért, köztük Tutanhamon aranyozott szobrait (XVIII. dinasztia, kb. i. e. 1330) és a XI. dinasztiabeli Meszehti sírjából előkerült fa hajómodellt.

Alku nélkül nincs üzlet

„Kötelező” kairói program egy papirusz- és egy parfüm bolt meglátogatása. A szerényen „Pairusz Múzeum”-nak nevezett boltban megmutatják, hogyan készül és felhívják a figyelmünket, hogy csak ez az eredeti, az utcai árusok banánlevélből gyártott hamisítványokat árulnak. Ez biztos így van, de a 20-30 szoros árkülönbözet akkor is elgondolkoztató. Alkudni persze itt is lehet, sőt kötelező.

Hasonló a helyzet a Parfüm Palotában is. Máshol hígítják, hamisítják az illatokat, de ők nem. Sőt ezek az olajok a legmárkásabb francia illatszerek alapjai. Utána elhangzik egy csillagászati ár, amit némi munkával harmadára lehetett levinni.

Az alkudozás igazi terepe persze a bazár. A Khan El Khalili bazárban sétálva egyszer csak beton útakadállyal találkozunk. - Eddig tart a turista rész, ettől kezdve a helyiek piaca jön ­mondta Karim. Persze látni akartuk a különbséget.

Ami rögtön feltűnt, a keskenyebb út a bódék között, és a sokkal nagyobb tömeg. És az árukínálat is megváltozott. A turistáknak szánt piramisok, macskák, szfinxek és a többi helyett ruhaneműket, háztartási cikkeket, élelmiszereket kínáltak az árusok. Időnként kétkerekű kordét húzó hordárok kértek kiabálva utat, néhány koldus is feltűnt, szóval zajlott a mindennapi élet.

Befejezetlen obeliszk

Asszuánba kora hajnalban indult a repülő. Másfél óra múlva már a légkondicionált kisbusszal utaztunk Egyiptom büszkesége, a szovjet segítséggel épült Asszuáni Gát és a Nasszer-tó felé. A gát és a mesterséges tó méretei lenyűgözőek. A főgát 3600 m hosszú, 980 m széles az alapnál, 40 m széles a tetején és 111 m magas. 43 millió m³ anyagot tartalmaz. Másodpercenként maximálisan 11 000 m³ víz tud keresztülfolyni rajta. A víztározó a Nasszer-tó, mely 480 km hosszú és 16 km a legszélesebb helyen. Felszíne kb. 6000 km² és 150-165 km³ vizet tartalmaz évszaktól függően. A villamos energia termelése 1967-ben indult, a termelt villamos energia 2,1 gigawatt, ez akkor Egyiptom teljes elektromosenergia-termelésének a felét jelentette, ma 10%-át fedezi.

A tóban több, mint negyvenezer nílusi krokodil él, de a gát után már egy sem, mind kipusztult. Mint ahogy megszűntek az áradások is, és ezzel a termőföld természetes trágyázása. Csökkent a halállomány, halászfalvak mentek tönkre. Szóval, nemcsak áldás a gát.

A gát mellett emlékmű hirdeti a megbonthatatlannak hitt egyiptomi-szovjet barátságot…

Van Asszuánban a gátnál sokkal régebbi látnivaló is: Egyiptom leghíresebb gránitbányája. Innen kerültek ki a fáraók obeliszkjei, amelyeket hatalmas bárkákon szállítottak felállításuk helyére. Minden fáraónak két obeliszket kellett állítatni, és ezek csak hibátlan, tökéletes darabok lehettek. Valószínűleg Hatsepszut, a női fáraó rendelte meg a bányában látható obeliszket, amelyik a legnagyobb lett volna a világon – ha elkészül.

A mintegy 42 méter hosszú és becslések szerint 1168 tonna súlyú obeliszk az egyiptomi kőfaragás legnagyobb mesterműve lett volna, de a közepénél megrepedt. Így már nem lehetett hibátlan, nem hirdethette a fáraó hatalmát, dicsőségét, ezért otthagyták befejezetlenül.

Ha már Asszuánban vagyunk, kár lenne kihagyni a botanikus kertet pláne, hogy a hagyományos, ferde árbocos nílusi vitorlással, a felukkával mehetünk oda.

A botanikus kert a Kitchener szigeten található, a sziget névadója az egykori angol kormányzó, aki összegyűjtötte a növényeket. Visszafelé elhajóztunk az Elefánt sziget mellett (ez felülnézetben állítólag elefánt alakú), láthatjuk Aga Khán mauzóleumát és a nemesek hegyoldalba vájt sírjait a folyó nyugati oldalán.

És elhaladtunk az Old Cataract hotel előtt. Ez arról nevezetes, hogy Agatha Christie itt írta a Halál a Níluson című regényét , és a hotel homlokzatát használták háttérnek , a regényből készült film forgatásánál. Ez Egyiptom egyik legdrágább szállodája, ahol egy Nílusra néző szoba több mint 400 dollár egy éjszakára. Vajon mennyi lehet az a szoba, amiben Christie lakott?

Lónyai László

Share/Save